Fűszerek

Ízletes és értékes minden étel ízesítéséhez, a fűszerek ideálisak néhány kg-os fogyáshoz anélkül, hogy az íz feláldoznának. Valójában ideális szövetségesek a konyhában a só eltávolításában vagy csökkentésében, ellensúlyozva a vízvisszatartást és felpörgetik az anyagcserét.

Az olasz kulináris hagyományban nagyon elterjedtek és használatosak, és gyakran a rájuk jellemző fűszerről ismert ételek alapjául szolgálnak. Egy mindenkiért: rizottó alla Milanese, sárga színnel és a sáfrány összetéveszthetetlen illatával.

Ha kiegyensúlyozott étrenddel és rendszeres fizikai aktivitással párosul, a fűszerek tökéletesek a testsúly kordában tartására is.

A fűszerek kiváló természetes gyógymódok is, amelyek különféle betegségeket és ősidők óta ismert természetes gyógymódok is képesek enyhíteni.

Hány fűszer van, és melyek a leggyakrabban használt fűszerek? Találjuk ki együtt.

Mik azok a fűszerek

A növényi eredetű anyagok széles skálájáról van szó, amelyek az egész világ gasztronómiai hagyományának részét képezik. Főleg ételek, sőt italok ízesítésére használják, de az ókorban természetes gyógymódként használták számos betegség és betegség gyógyítására.

Az ájurvédikus gyógyászat a mai napig kihasználja a bennük található bioaktív vegyületek számos gyógyító tulajdonságát.

Egészségügyi előnyeik számosak, de különösen lehetővé teszik a sófogyasztás csökkentését, amely a magas vérnyomás és így a szív- és érrendszeri betegségek első számú ellensége. A só káros a veseműködésre is, és vízvisszatartáshoz vezethet a szövetekben, ami duzzanatot, különösen a lábakban, és a rettegett narancsbőrt okozhat.

A fűszerek konyhában történő használata lehetővé teszi a sófogyasztás csökkentését anélkül, hogy az ételek ízét feláldozná.

Fűszerek: előnyök

A fűszereket és gyógynövényeket évszázadok óta használják kulináris és gyógyászati célokra egyaránt. Nemcsak az ételek és italok ízét, illatát és színét javítják, hanem bizonyos betegségek ellen is megvédhetnek.

Ma már számos tudományos bizonyíték van arra, hogy a fűszereknek antioxidáns, gyulladáscsökkentő és hipoglikémiás hatásuk van, valamint olyan tulajdonságok, amelyek befolyásolják a kognitív tevékenységet és a hangulatot. Az elmúlt évtizedben végzett kutatások bioaktív összetevőik egészségügyi tulajdonságainak széles skálájáról számoltak be, beleértve a kéntartalmú vegyületeket, tanninokat, alkaloidokat, fenolos diterpéneket és vitaminokat, különösen a flavonoidokat és polifenolokat.

A fűszerek és gyógynövények, mint például a szegfűszeg, a rozmaring, a zsálya, az oregánó és a fahéj, magas fenolvegyület-tartalmuk miatt kiváló antioxidánsforrások.További kutatásokra van azonban szükség a fűszerek egészségmegőrzésben betöltött tényleges szerepének igazolására, különösen a krónikus betegségek kialakulásával szembeni védelem tekintetében.

Az egyes fűszerek táplálkozási jellemzői eltérőek, de még mindig jó forrásai az ásványi sóknak, vitaminoknak, rostoknak és valóban antioxidánsoknak.

Ez különösen hasznossá teszi őket apró napi betegségek kezelésére, a szezonális betegségektől, például megfázástól a menstruációs görcsökig vagy emésztési nehézségekig.

Melyek a leggyakrabban használt fűszerek: a fő fűszerek listája

Kapor

A kapor (Anethum graveolens) az Apiaceae család egy- vagy kétéves növénye. Eredetileg a mediterrán országokból és Délkelet-Európából származik, burkolt és enyhén fanyar íze van, amely némileg a köményre emlékeztet. Az egész növény aromás, leveleit, kis szárát és virágait frissen vagy szárítva használják levesek, saláták, szószok, halak és savanyúságok ízesítésére.A kelet-európai és skandináv konyha különösen kedvelt fűszere. A teljes mag és a kapormagolaj szélhajtó tulajdonságokkal rendelkezik (azaz elősegíti a gázok eltávolítását a gyomorból és a belekből), és kólika és puffadás kezelésére használják.

A kapros forrázat emésztési problémák esetén is enyhülést ad, ha pedig lefekvés előtt itatjuk, akkor elalvást idéz elő.

A görög joghurtból és uborkából készült Tzatziki szósz egyik tipikus összetevője.

Anice

Az ánizs (Pimpinella anisum) az Apiaceae családba tartozó egynyári növény, főként gyümölcseiért termesztik, íze az édesgyökérére emlékeztet. Az Egyiptomból és a Földközi-tenger keleti régiójából származó ánizst Dél-Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Pakisztánban, Kínában, Mexikóban és az Egyesült Államokban termesztik.

A csillagánizs, egy hasonló növény, de nem ugyanabból a családból, nagyon hasonló illatú.

Az ánizst széles körben használják péksüteményekben desszertek ízesítésére vagy likőrök készítésére, de hús- és zöldségételekhez is használják. Nyugtató tulajdonságai ősidők óta ismertek.

Fahéj

Fahéj, (Cinnamomum verum), más néven ceyloni fahéj, a babérfélék (Lauraceae) családjába tartozó örökzöld fa; a fűszer a kéregből származik. Srí Lankán és Mianmarban őshonos, de Dél-Amerikában és Nyugat-Indiában is termesztik. A szárított belső kéregből álló fűszer barna színű, finom illatú, édes, meleg ízű. A fahéjat különféle ételek ízesítésére használják, a currytől az italokig, és számos pékáruban megtalálható. Az illóolajat likőrökben és parfümökben is használják.

Régebben értékesebb volt az aranynál. Egyiptomban nagy kereslet volt rá a balzsamozásra és a vallási gyakorlatokra. Még a középkori Európában is használták a vallási szertartások során. Ez volt a Holland Kelet-Indiai Társaság kereskedelmének legjövedelmezőbb fűszere.

szegfűszeg

A szegfűszeg (Syzygium aromaticum) a Myrtaceae család örökzöld trópusi fájától származik; apró vörösesbarna virágbimbóit fűszerként használják. Nagyon erős illatuk és meleg, csípős ízük van. Számos étel ízesítésére használják, különösen hús és pékáru ízesítésére; Európában és az Egyesült Államokban a karácsonyi ételek ízesítője.

Eredete ősi. Úgy tűnik, hogy már ie 200-ban. A Han-dinasztia kínai udvarába küldött követek szegfűszeget vittek rágni, hogy illatosítsák leheletüket a császárnál tartott audienciákon. A késő középkorban Európában inkább élelmiszerek tartósítására, ízesítésére és díszítésére használták.

A desztillációval kivont olajban jelen lévő eugenolnak köszönhetően csípős ízű fűszer. Széles körben alkalmazzák helyi érzéstelenítőként fogfájás esetén, de csíraölő szerek, parfümök és szájöblítők összetevője is.

A konyhában jól illik a vadhúshoz, és a forr alt bor alapanyaga.

kömény

A kömény (Cuminum cyminum) az Apiaceae család egynyári növénye. A Földközi-tenger térségéből származó köményt Indiában, Kínában és Mexikóban is termesztik, és számos étel ízesítésére használják. Magvai az édesköményéhez hasonlóan kiváló szövetségesei a gyomor-bélrendszernek. Serkentik az anyagcserét, csökkentik a duzzadt hasat és javítják az emésztést, korlátozva az élesztőgombák, a szénhidrátok és a cukrok negatív hatásait.

A currypor elengedhetetlen összetevője, és különösen népszerű az ázsiai, észak-afrikai és latin-amerikai konyhákban.

A magszerű gyümölcsöket egészben vagy őrölve használhatjuk fűszerként. A köményt egykor széles körben használták természetes gyógymódként a hagyományos orvoslásban. Az olajat illatszerekben és likőrök ízesítésében is használják.

kurkuma

A kurkuma (Curcuma longa) a Zingiberaceae családba tartozó lágyszárú növény.

Eredeti Dél-Indiából és Indonéziából, korábban parfümként és fűszerként is használták. Illata borsos, íze meleg, enyhén kesernyés, sárgás-narancs színű. Curry-, hal- és húsételekhez porként használják. A gyulladáscsökkentő tulajdonságairól ismert kurkumát néha teaként vagy különféle betegségek, köztük ízületi gyulladás és bélproblémák kiegészítőjeként fogyasztják. Jótékony tulajdonságai az antioxidánsok magas koncentrációjából erednek, különösen a kurkuminnak, amely a színéért felelős sárgás-narancssárga pigment a polifenolok családjába tartozik.

Az ájurvédikus gyógyászat szerint elősegíti a máj megfelelő működését. Bőrápolásra is széles körben használják.

Curry

A curry fűszerkeverék, az egyik leghíresebb és a főzésben használt, különösen az indiai fűszerkeverék, de világszerte elterjedt.

Az alapvető összetevők: kurkuma, koriander, kömény, fahéj, szegfűszeg, gyömbér, szerecsendió, görögszéna, fekete bors és chili.

Annyi currykeverék létezik, hogy a becslések szerint több mint 600 variáció létezik. Ez a keverék örökli az azt alkotó fűszerek előnyeit, különösen a kurkuma antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatását, a kömény emésztést elősegítő hatását, a koriander tisztító tulajdonságait.

Boróka

A boróka (Juniperus L.) a Cupressaceae családba tartozó növény. Bogyói az olasz konyha egyik legelterjedtebb fűszere. Húsok, levesek és pörköltek ízesítésére használják, és a Gin előállításának alapvető összetevői.

Ősidők óta terápiás célokra használták vizelethajtó, antibakteriális hatása miatt, valamint gyomor-bélrendszeri problémák kezelésére. Olajának antioxidáns és hipoglikémiás hatása is van, valamint védi az idegrendszert és a májat.

Szerecsendió

A szerecsendió (Myristica fragrans) a Myristicaceae családhoz tartozó, Indonéziából származó fa magjából származik. Jellegzetes csípős illata és meleg, enyhén édes íze van; számos étel ízesítésére használják, a desszertektől a húsokig és a kolbászig. Történelmileg a rómaiak tömjénként használták. Ez az egyik leggyakrabban használt fűszer, mind a konyhai felhasználás, mind a terápiás tulajdonságai miatt.

Az olajok szélhajtó, emésztést és hashajtó tulajdonságokkal rendelkeznek, míg a szerecsendió alapú kenőcsöket a reuma kezelésére is használják. Nagy mennyiségben fogyasztva pszichoaktív hatásai vannak. A szerecsendió-mérgezés ritkán halálos, de görcsrohamokat és szívdobogásérzést okozhat.

Oregánó

Az oregánó (Origanum vulgare) a mentafélék (Lamiaceae) családjába tartozó évelő gyógynövény, amely ízletes szárított leveleiről és virágzó tetejéről ismert.Az oregánó a mediterrán országokban és Nyugat-Ázsiában őshonos. Nagyon intenzív illatának köszönhetően a mediterrán konyha elengedhetetlen kelléke.

Azonban igazi természetes gyógyszerként működik, ezért széles körben alkalmazzák a fitoterápiában, infúzió vagy illóolaj formájában.

Fenolokat, vitaminokat, ásványi sókat tartalmaz, és természetes, hasznos antibiotikum, különösen gyógytea vagy főzet formájában, influenza és légúti betegségek megelőzésére.

Paprika

A paprika a Solanaceae családba tartozó egynyári cserje, a Capsicum annuum hüvelyéből nyert fűszer, amely trópusi területeken, köztük Dél-Amerikában és Nyugat-Indiában őshonos.

A világ nagy részén termesztik a hüvelyéért. A fűszeres ízéről ismert, édes fajtákat is bemutattak az idők során. Érdekes, más fűszerekhez képest gyakran kevéssé ismert jótékony tulajdonságai jellemzik.Pozitív hatásai az antioxidánsok magas tartalmától függenek, amelyek segítenek megvédeni a szervezetet a szabad gyökök hatásától.

Fekete bors

A fekete paprika (Piper nigrum) a Piperaceae családba tartozó évelő kúszónövény. India Malabar partvidékén honos, és az egyik legkorábbi ismert fűszer. A világon ízfokozóként széles körben használt bors természetes gyógymód szélhajtóként (a puffadás enyhítésére) és a gyomorváladék serkentőjeként is.

Értékes fűszernek tartották, olyannyira, hogy az ókori Görögországban és Rómában borsban gyűjtötték az elismeréseket.

Minden ételhez csipetnyi fűszert ad, ugyanakkor gazdag jótékony tulajdonságokban is. Ez a fűszer valójában piperint tartalmaz, amely serkenti a termogenezist, elősegítve a fogyást. Gyulladáscsökkentő, antibakteriális és segíti az emésztést is.

Chili paprika

A chilipaprika a Solanaceae család része, Amerikában őshonos, de meleg éghajlaton termesztik az egész világon. A kapszaicinnek, a csípőssé tevő alkaloidnak köszönhetően a chilipaprika jótékony hatással van az egészségre, de az étrendre is. Ez az anyag valójában serkenti az anyagcserét, és a termogenezis folyamatán keresztül hat a zsírlerakódásokra.

A chili paprikának számos jótékony hatása van: értágító hatású, kiváló a szív- és érrendszer egészségére, gyulladáscsökkentő, emésztést serkentő és immunrendszererősítő.

Mustár

A mustárt a Brassicaceae családba tartozó két fő növény egyikének magjából nyerik. A legismertebb fajták a mediterrán eredetű fehér vagy sárga mustár (Sinapis alba), valamint a himalájai eredetű barna vagy indiai mustár (Brassica juncea). A magvak porrá törve a világ egyik leghíresebb szószának alapanyaga.

A mustármag fűszerként való felhasználása ősidők óta ismert: indiai és sumér szövegek írják le Kr.e. 3000-ig, görög és római írások is említik, és Hippokratész is használta gyógyászatilag.

Fűszerként a mustárt háromféle formában árusítják: magként, száraz porként és pasztaként más fűszerekkel vagy gyógynövényekkel keverve. A fehér és barna mustár különböző ízeiből különböző fűszereket készítenek: a csípős ízű cser a francia mustárokhoz, míg a fehér az amerikai vagy német szószokhoz. Mindazonáltal mindkét típust pácolt húsok, kolbászok és salátaöntetek gazdagításához használják. A magvak amellett, hogy a mustárszósz alapját képezik, infúzió formájában is bevehetők megfázás ellen vagy tapasz formájában, hogy mindig megfázásos tünetek ellen alkalmazzák.

Sáfrány

A sáfránymagot (Crocus sativus) szárítják, és fűszerként használják ételek ízesítésére, színezékként pedig élelmiszerek, sőt szövetek színezésére.A sáfrány erős egzotikus aromájú és keserű ízű, és számos mediterrán és ázsiai étel ízesítésére használják, különösen a rizs, a hal és a kenyér ízesítésére, különösen a skandináv országokban és a Balkánon.

Nagyon értékes fűszer. Valójában egyetlen gramm beszerzéséhez 200 sáfrányvirágra van szükség, ami megmagyarázza a meglehetősen magas költségét. A különböző történelmi időszakokban még az aranynál is többet ért, és még mindig a világ legdrágább fűszere.

A magas karotinoidszintnek köszönhetően gazdag antioxidánsokban, amelyek gyulladáscsökkentő és neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkeznek.

A sáfrány valójában a depresszió kezelésére is javallott. Úgy tűnik, hogy védő hatást fejt ki a májra és a hörgőkre is.

Ginger

A gyömbér (Zingiber officinale) a Zingiberaceae családba tartozó évelő lágyszárú növény, csípős aromás rizómával (földalatti gyökérrel), amelyet fűszerként használnak.

A név a görög zingiberis szóból származik, amely a fűszer szanszkrit nevéből, a singabera szóból származik. Használata Indiában és Kínában ősidők óta ismert jellegzetes friss és csípős ízéről.

Általában szárítva és őrölve kenyerek, szószok, curryk, édességek, savanyúságok stb. ízesítésére használják. Japánban a gyömbérszeleteket az ételek között fogyasztják, hogy "megtisztítsák" a szájpadlást. A gyömbért gyógyászatilag is használják puffadás és kólika kezelésére. Infúzió formájában segíti az emésztést, gyulladáscsökkentő és csillapítja a menstruációs fájdalmat.

Fűszerek: ellenjavallatok és mellékhatások

Vannak fűszerek, amelyeket mértékkel kell használni, mert túlzott fogyasztásuknak mellékhatásai lehetnek; vagy ellenjavallt, ha bizonyos gyógyszeres terápiákat szed.

Ezért célszerű fűszereket használni, mind a konyhában, mind fitoterápiás szerként, előzetesen konzultáljon orvosával vagy gyógynövényszakértőjével, ha kórképekben szenved, gyógyszert szed vagy terhes.

Bibliográfiai források

  • J. AOAC Int., A konyhai gyógynövények és fűszerek egészségügyi előnyei
  • Egészségügyi vonal, egyesek forrón szeretik: 5 ok, amiért a fűszeres ételek jók neked
  • John Hopkins Medicine, 5 fűszer egészséges jótékony hatással
  • Brit Encyclopedia, Gyógynövények és fűszerek listája

Kategória:

Egészség